Keresztelő János (i. e. 7 körül - 29 körül, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben Mahérusz várában ölték meg[1][2] ) – a katolikusoknál Keresztelő Szent János – a kereszténység fontos alakja.

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt.

Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)

Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost (a Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.)

Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost. (Máté 11,11)

Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.